A hangyák jellemzői

A hangyák a társaséletűek családjába tartoznak, azon belül a térdescsápot és egy vagy kettő kidudorodással rendelkező potrohnyelet viselő hártyásszárnyúak rendjébe tartoznak. A méhek és a darazsak rokonai, viszont a hangyák külső megjelenése nem olyan feltűnő, mint például a darazsaknak.

A hangyák az Antarktisz kivételével a világon szinte mindenhol előfordulnak, ezért a kozmopolita fajok közé soroljuk. Magyarországon több mint 100 fajuk honos.

• Törzs: Ízeltlábúak
• Osztály: Rovarok
• Rend: Hártyásszárnyúak

• Gyakorlati szempontú: Rejtett életmódú rovarok
• Fejlődés: Teljes átalakulás
• Táplálkozási forma: Polifág (sokféle)

Általában mindenevők, táplálkozásukra az úgynevezett „szociális gyomor” jellemző, ami annyit jelent, hogy a hangyák a begyükben viszik haza a táplálékot az otthon dolgozóknak. Élelmiszer raktárakban és otthonainkban élelemszerzés és víz pótlás céljából jelenhetnek meg. Növényi és állati eredetű élelmiszereket egyaránt szívesen fogyasztanak. Különösön kedvelik a cukros táplálékokat. Egyes hangyafajok ragadozó életmódot is folytatnak, mint például a lóhangya vagy a gyepi hangya, stb.

A káros rovarok elpusztításával és az elhullott rovarok tetemeinek elszállításával a hangyák hasznosak az ökoszisztéma számára. A hangyák számára rendkívül fontos a víz, ezért jelennek meg gyakran az otthonaink vizes blokkjaiban (konyha, fürdő, stb.). Egyes hangyafajok a levéltetűkkel és azok nedvével táplálkoznak, mint például a házi hangya és szimbiózisban is élnek velük.

Telepeikben, a hangyabolyokban szinte tökéletes rendszerben akár több millió hangya is élhet. A hangyabolyt egyes kutatók „szuperszervezetnek” tekintik, mivel egy-egy hangyaboly egységként (entitásként) működik.

• szervezett állam
• bámulatos építmények
• vándorlások
• vérengző csaták

• egykirálynős (monogyn), mint például a házi hangya
• többkirálynős (poligyn), mint például a fáraóhangya

• önálló
• nem önálló (szociálparazita fajok)

A hangyáknak tavasszal van a párzási időszakuk. Ilyenkor a termékeny nőstények és hímek szárnyakat növesztenek és kirajzanak a hangyabolyból, amit más néven „nászrepülésnek” is nevezünk, mivel a rajzás célja a szaporodás.

A megtermékenyített nőstényekből lesznek a királynők és elvándorólnak, hogy új hangyabolyt alapítsanak. A nem megtermékenyített nöstények ledobják szárnyaikat és ők lesznek a dolgozók. A hímek elpusztulnak. Az állam védelméről a „katonák” gondoskodnak. A királynő és a lárvák gondozása pedig a dolgozók feladata. A petéket minden esetben a hangyakirálynők termelik.

• A levéltetvek elsősorban a növény nedvében lévő aminósavakat használják fel. A felesleges cukros vizet kiválasztják. Ez a hangyák kedvenc eledele.

• A hangyákat is megfertőzhetik bizonyos fonálférgek. Mivel szívesen fogyasszák a madarak ürülékeit is, melyek fonálféreggel fertőzöttek, ráadásul ezt a táplálékot beviszik a fészekbe is. A fonálféreg ezután a fekete hangyát piros bogyóvá változtatja, amit a madarak felcsípnek és a körforgás újra indul.

• Európa legnagyobb hangyavára az argentin hangyának tulajdonítható. 6000 km hosszan terül el Olaszország partvidékétöl Spanyolország és Portugálián át egészen az Atlanti-óceán spanyol partjáig.

• A hangyáknak rendkívül érzékeny receptoraik vannak. Képesek az irtószert megérezni és azt kikerülni. A hangyairtás során részterület kezeléssel nem, kizárólag az ingatlan teljeskörű kezelésével lehet hosszú távon hatékony eredményt elérni!

• A faodvasító lóhangya nem táplálékszerzés, hanem fészkelés céljából támadja meg a korhadt fát.

• A fáraóhangya a szabadban nem él meg. Az épületekben a fűtéscsövek mentén terjednek és a falban, illetve egyéb berendezési tárgyakban alakítják ki fészkeiket.

• A hangyák egyik természetes ellensége a hangyalesők, melynek lárvája földalatti életet él. Homokos, laza talajt választ ki magának. Ebben elsüllyeszti testét és tölcsérszerü üreget készít a talajban. A tölcsér fenekén várja a zsákmányát. Magyarországon egyik természetes élőhelye a Kunság, ezért kunsági hangyafarkasnak is nevezik.

• A hangyakirálynők általában csak a nászrepüléskor jönnek elő. Utána már csak a peték lerakásával foglalkoznak.

Honlapunkon kizárólag az otthonaink környezetében élő és esetenként azt támadó hangyafajokkal foglalkozunk. A természetben még rengeteg hangyafaj él, mely számunkra teljesen veszélytelen és jelentősen hasznos szerepe van az ökoszisztémában. Bizonyos hangyafajok védettek is, melynek irtását a természetvédelmi hatóság pénzbírsággal is sújthat.

• Erdei vöröshangya
• Kis erdei-vöröshangya
• Kis nyomottfejű-hangya
• Nagy nyomottfejű-hangya
• Pirosfejű vöröshangya
• Réti vöröshangya